Ráfagy

Ráfagy

mint hegyről a köd a völgybéli tájra,
csordogál ránk a tejfehér november.
füstös csöndjüket hullajtják a házak,
az utcák elnyelik lépteink zaját.

a fák törzsét a halál barázdálja,
évelő ígérete hullik közénk.
meddig tartja meg az ősz széles válla
nyirkos avar alatt a szívhangokat?

kezünk közé bevackolja magát a
pára, feltölti a tenyér rejtekét,
s már nem lazul az ágak szorítása,
magukhoz vonják a hamvadó eget.

kibe kapaszkodjunk, mielőtt ráfagy
lelkünkre a lét ólom apanázsa?

Vers: Taizs Gergő

Zene: AI-generated (Suno)

Видео Ráfagy канала taizs