Tengermellék - a magyar korona gyöngye -

„Tengerhez magyar! El a tengerhez!” – Kossuth Lajos évezredes magyar álmot fogalmazott meg. Uralkodóink jól tudták, csak az lehet erős, független ország, akinek saját tengerpartja van. A célhoz göröngyös út vezetett, de az Árpádok után a 18. és a 20. század között több korszak is volt, amikor Fiume és környéke a Magyar Királyság része lett. Előbb 1779-től Mária Terézia révén, majd a horvátokkal való kiegyezés után 1868-1918-ig, amikor fényesen csillogott „a magyar korona gyöngye." A Magyar Királyság egyetlen tengeri kikötője régi fényét máig nem nyerte vissza: az olaszok, a szerbek, majd a horvátok sem tudtak élni a Kvarner öböl ragyogó adottságaival. A boldog békeidők régi íróival indulunk nosztalgiázni a tengermellékre, és ha már ott járunk, felmászunk a fölé magasodó Risznyák-hegység mészkőormaira is.
A Krk szigeti fürdés után Lovranba megyünk, ahonnan a tengerparton Abbázia és Volosko érintésével jutunk Fiumébe. Betérünk Szádrév, majd Portoré váraihoz, végül felemelkedünk a Risznyák Nemzeti Park csúcsaira.

A "Hazajáró" hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kárpátok fenséges gerinceitől, várromokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, patinás városokig - megannyi magyar emlék kíséri a "Hazajáró" soha véget nem érő útját.

Видео Tengermellék - a magyar korona gyöngye - канала hazajaroweb