Khava Making : धाप, दाणेदार आणि पिंडी खवा कसा तयार करायचा? | ॲग्रोवन
#agrowonu #agrowonforfarmers
खवा बनविण्याचा व्यवसाय ग्रामीण तसच शहरी भागात फायदेशीर आहे. चांगल्या गुणवत्तेचे दूध उपलब्ध करून घरगुती स्तरावर खवा बनवता येऊ शकतो. साधारणपणे गायीच्या एका लिटर दुधापासून १८० ते १९० ग्रॅम आणि म्हशीच्या दुधापासून २२० ते २३० ग्रॅम खव्याचा उतारा मिळतो. खव्यापासून बनविल्या जाणाऱ्या पदार्थानूसार खवा वेगवेगळ्या तीन प्रकारे बनवला जातो.
.
The business of making khawa is profitable in rural as well as urban areas. Khawa can be made at the household level by making available good quality milk. Normally 180 to 190 grams are obtained from a litre of cow's milk and 220 to 230 grams from buffalo milk. Khawa is made in three different ways according to the food made from khawa.
आमच्याशी जोडून राहण्यासाठी भेट द्या
वेबसाइट - https://www.agrowon.com/
फेसबुक - https://www.facebook.com/agrowon
इंस्टाग्राम - https://www.instagram.com/AgrowonDigital
ट्विटर - https://twitter.com/agrowon
टेलेग्राम - https://t.me/AgrowonDigital
---------------------------------------------------
#ॲग्रोवन #AgrowonDigital #Farmer #AgroBulletin #AgrowonUpdate #SakalAgrowon #बाजारभाव #हवामान #KhawaMaking #KhawaTypes #MilkProcessing #खवातयारकरणे #खव्याचेप्रकार #दुधप्रक्रिया
Видео Khava Making : धाप, दाणेदार आणि पिंडी खवा कसा तयार करायचा? | ॲग्रोवन канала Agrowon
खवा बनविण्याचा व्यवसाय ग्रामीण तसच शहरी भागात फायदेशीर आहे. चांगल्या गुणवत्तेचे दूध उपलब्ध करून घरगुती स्तरावर खवा बनवता येऊ शकतो. साधारणपणे गायीच्या एका लिटर दुधापासून १८० ते १९० ग्रॅम आणि म्हशीच्या दुधापासून २२० ते २३० ग्रॅम खव्याचा उतारा मिळतो. खव्यापासून बनविल्या जाणाऱ्या पदार्थानूसार खवा वेगवेगळ्या तीन प्रकारे बनवला जातो.
.
The business of making khawa is profitable in rural as well as urban areas. Khawa can be made at the household level by making available good quality milk. Normally 180 to 190 grams are obtained from a litre of cow's milk and 220 to 230 grams from buffalo milk. Khawa is made in three different ways according to the food made from khawa.
आमच्याशी जोडून राहण्यासाठी भेट द्या
वेबसाइट - https://www.agrowon.com/
फेसबुक - https://www.facebook.com/agrowon
इंस्टाग्राम - https://www.instagram.com/AgrowonDigital
ट्विटर - https://twitter.com/agrowon
टेलेग्राम - https://t.me/AgrowonDigital
---------------------------------------------------
#ॲग्रोवन #AgrowonDigital #Farmer #AgroBulletin #AgrowonUpdate #SakalAgrowon #बाजारभाव #हवामान #KhawaMaking #KhawaTypes #MilkProcessing #खवातयारकरणे #खव्याचेप्रकार #दुधप्रक्रिया
Видео Khava Making : धाप, दाणेदार आणि पिंडी खवा कसा तयार करायचा? | ॲग्रोवन канала Agrowon
Показать
Комментарии отсутствуют
Информация о видео
Другие видео канала
Banana Planting: केळीसाठी ‘मनरेगा’ योजनेची अंमलबजावणी |AgrowonKharif Jowar Variety : धान्य, कडब्यासाठी ज्वारीचे कोणते वाण पेराल?| ॲग्रोवनMaize Market: मक्याचे भाव वाढण्याची शक्यता आहे का? |Agrowon| ॲग्रोवनदुधातील फॅट म्हणजे काय? | ॲग्रोवनChhatrapati Shivaji Maharaj यांच्या काळातील शेती कशी होती? | #FarmersProtest | Agrowonगवळाऊ desi govansh चे प्रदर्शन | Desi Govansh | ॲग्रोवनदुधातील भेसळीचे प्रकार | Milk Adulteration | ॲग्रोवनWheat : तुम्ही ही खाताय का खपली गहू, काळा गहू? | ॲग्रोवनकासदाह आजाराची लक्षणे आणि प्रतिबंधात्मक उपाय | Mastitis in Cow | ॲग्रोवनगाभण जनावरांचे भाकड काळातील व्यवस्थापन कसे कराल? | ॲग्रोवनSolar Spray Pump : सोलर फवारणी पंपामुळे शेतकऱ्यांचा त्रास कमी होणार ? | ॲग्रोवनUrad Cultivation : उडीद बीजप्रक्रिया, लागवडतंत्र |Agrowon| ॲग्रोवनMung, Urad Variety : या आहेत मूग, उडिदाच्या सुधारित जाती|Agrowon | ॲग्रोवनKetosis disease : किटोसिस आजार होण्याची कारणे काय आहेत? | ॲग्रोवनजनावराला रेबीज झाल्यानंतर काय करावे? | Preventive measures for rabies disease | ॲग्रोवनजनावरांच्या लसीकरणाचे फायदे | Vaccination Of Animals | ॲग्रोवनManachi Khillar Bailjodi : पालखीसाठी 'मानाच्या बैलजोडी' ची निवड कशी होते? | Tukaram maharaj palkhiFruit Protection Bags : फळांचं असं करा संरक्षण | ॲग्रोवनBanana Karpa: केळीवरील करपा रोग नियंत्रणासाठी प्रतिबंधात्मक उपाय |Agrowonगर्भाशय दाहाची कारणे आणि उपाय | Uterine Infection In Cow | ॲग्रोवनSoil Testing Machine : माती परीक्षण झालं सोप्पं; पैशांचीही होणार बचत| ॲग्रोवन