A Messenger űrszonda VIZET TALÁLT a MERKÚRON!

A 90-es évek elején, a NASA goldstone-i radarállomása (Kalifornia), valamint a VLA (Very Long Array) rádiócsillagászati antennarendszer, a Merkúr mindkét pólusa közelében vízjégre utaló radarvisszhangokat talált.

2007-ben az Arecibo Obszervatórium óriás rádióteleszkópjával megerősítették a vízjég létezését,

2012-ben pedig a NASA MESSENGER űrszondája a Merkúr közelében elrepülve szintén kimutatta a vízjeget a bolygó sarkvidékein.

De a Naphoz közeli keringés miatt magas felszíni hőmérséklet ellenére miért és hol maradhat meg a vízjég a Merkúr felszínén, és egyáltalán hogyan kerül víz a Naphoz legközelebb keringő bolygóra?

A megfigyelések szerint nem csak szabadon van vízjég a felszínen, hanem a vízjeget a pólusok vidékén regolit takaró is borítja, ami megakadályozza a jég kigázosodását, vagyis a szublimációját.
A Merkúr felszínébe becsapódó kis égitest jégtartalmának egy része az állandóan árnyékban levő kráterek belsejében felhalmozódhat, míg a napsütötte részen kigázosodik.

A Merkúr pólusainál felhalmozódott vízjég eredetére már a radarmegfigyelések után felmerült, hogy üstökösmagok, illetve víztartalmú kisbolygók becsapódásai halmozták fel a jeget hosszú idő alatt.

Egy friss tanulmányban azonban érdekes modellszámítási eredményt tettek közzé, szimulációkat végeztek az üstökösök, kisbolygók és víz vagy vízjég tartalmú bolygóközi porszemcsék több millió év alatti mozgására a Naprendszer belső terében és azt vizsgálták, hogy a Merkúr bolygóba milyen sebességgel és mennyi jeges anyag ütközik.
A 60 km/s becsapódási sebességnél kisebb testek vízjég anyaga szétterül a bolygó felszínén, míg a 60 km/s-nál nagyobb becsapódási sebességűek jeges anyaga elszökik a bolygóról.
A modellben a kis égitestek és a bolygóközi porszemcsék a Merkúr teljes felületébe ütközhetnek, de az ütközés után kidobódott anyag szétterül a bolygón.
Ami a víztartalmú anyagból megmaradhat, az a pólusvidékek állandóan napfénymentes sötét zugaiban, krátereiben halmozódik fel.

Az eredmények szerint az üstökösök és víztartalmú kisbolygók évenként kb. 1 tonna vizet szállítanak a Merkúrra, ezzel szemben a bolygóközi por mintegy 16 tonna vizet hoz az égitestre.
Ilyen becsapódási gyakorisággal 1 milliárd év alatt összegyűlhetett annyi víz a felszínen, mint ami a földfelszíni radarmérésekkel és a MESSENGER űrszonda megfigyeléseivel kimutatható volt.

Az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) BepiColombo közös projektjének űrszondája, rendszeres méréseket fog végezni a bolygó sarkvidékein található vízjég felszíni eloszlásáról, tulajdonságairól.
Az űrszonda 2018. október 20-án indult el, majd kilenc hintamanőver után 2025 decemberében áll végső pályára.

A Messenger űrszonda VIZET TALÁLT a MERKÚRON!

Zene / Music:

The Sky is on Fire - Ambient Music

top 5 magyar bolygó
top 5 magyar messenger
top 5 magyar merkúr
top 5 magyar űrszonda

#top5magyar #univerzum

Видео A Messenger űrszonda VIZET TALÁLT a MERKÚRON! канала HUNiverzum