A ZÁDOR HÍD KARCAG HATÁRÁBAN.avi

A ZÁDOR HÍD
A Zádoron vezető hidat először 1783-ban említik. Ekkor épített Góc (vagy Gőz) István molnár fahidat a vízfolyás felett. 1805-ben újabb fahíd épült. A híd tervét és költségvetését Tunkel Ferenc ácsmester készítette el. Ez 16 jármos fahidat ábrázol, egymástól 2 öl távolságra álló, 6 öl magas jármokkal, 30 öl teljes hosszal, 3 öl pályaszélességgel. A fontos útvonal közlekedésének biztosítására 1806-1809 között épült meg a 9 nyílású kőhíd. Építésekor az ország leghosszabb boltozott kőhídja volt. A hídépítésre vonatkozó szerződést 1806. május 13-án kötötték meg Egerben Magurányi József kőműves mesterrel. A híd alapkőletételére 1806. szeptember 21-én került sor. Karcag főbírója, a tanácsbeliek és a vendégek a jegyzőkönyv szerint "a helynek színére kimenvén az első fundamentom követ tulajdon kezek által le is tették, ezen a napon munkára megjelent Túrkevi Deputatus és számos oda való szekeres- és gyalogszolgálatú lakosok jelenlétekben". Az építkezést Laczka Ferenc ellenőrizte. A téglát helyben égették, a köveket a Bükkből hozták. Bellon Tibor néprajzkutató feljegyezte azt a néphagyományt, amely szerint azért lett olyan erős a híd, mert a környező réteken összegyűjtött madártojással oltották a meszet. 1808 februárjában valamennyi pillér és boltozat elkészült. A munka teljes befejezésére 1809-ben került sor. A Zádor-híd 40 öl hosszával a legjelentősebb kőhídnak számított. Ezt a nagyszerű építményt pusztította el az 1830-as nagy árvíz. Az árvíz nemcsak a Tisza közvetlen völgyét öntötte el, hanem a Hortobágyot, Hajdúságot és a Nagykunság keleti részét is. A hatalmas víztömeg sodorta el a Zádor-híd 2-2 szélső nyílását. A híd pusztulása miatt az országos közlekedés is megbénult egy ideig.
Készítette: Darabos László
Narrátor: Veres Vilmosné

Видео A ZÁDOR HÍD KARCAG HATÁRÁBAN.avi канала Laszlo Darabos